Az ipari hátterű művészet
Futurizmus tegnap, konstruktivizmus ma

A Római Magyar Akadémián februárban megnyílt „Futurizmus tegnap, konstruktivizmus és iparhoz kötődő modern művészet ma” című nemzetközi konferencia és kiállítás magyar kurátora Ézsiás István szobrászművész.
Az elmúlt évek alatt többször megfordult Dunaújvárosban, s „nyomokat” hagyott maga mögött. Legutóbb a Magyar Szobrásztársaság kiállítását és tanácskozását szervezte az MMK-ba.
A művelődési ház szoborparkja az utóbbi időkben neki is köszönheti gyarapodását. Részben a saját, másrészt kapcsolatai révén hazai és külföldi kortárs alkotók művei kerültek az Európa-udvar szoborgyűjteménybe.  Kurátorságának hála hamarosan újabb képzőművészeti projekt egyik megállója Dunaújváros.

---

„Minden út Rómából Pécsre vezet” című kortárs képzőművészeti projekt állomásai:

Róma, Budapest, Dunaújváros, Baja, Kalocsa és végül Pécs, Európa Kulturális Fővárosa.
Dunaújvárosban integráljuk a felső- és alsó Duna-parti szoborparkot a belvárosi, vagyis az MMK-béli szoborparkkal és Kassák Galériával.
Több olyan kortárs alkotót meghívtunk, aki kapcsolódik az ipari hátterű és avantgárd művészeti mozgalomhoz, amely a futurizmus kezdete óta folyamatosan jelen van Európában.
Az interdiszciplinaritás mára vált aktuálissá a képzőművészetekben is. Feloldódtak a műfaji határok, a tudomány, a művészet, a mediális műfajok, az art-design az ipari kultúra kiteljesedését hozta.
Éppen ezért felmerült a kérdés, miért ne lehetne egy ilyen komplex szemléletű acélszobor múzeuma Dunaújvárosnak.

A művelődési ház parkja méltó környezetül szolgál a kollekció bemutatására. Kiktől kerülnek ide szobrok?

Több mint egy tucat jeles kortárs képzőművész felajánlásával bővül a szabadtéri gyűjtemény. Többek között Gaál Tamás, Zalavári József, Móder Rezső alkotásaival, de érkeznek olasz, francia és német kortársak művei is.
Az így kiegészült szoborparkkal Nicolas Schöffer munkássága előtt tisztelgünk.

Mikorra tűzték ki a szoborpark névadó ünnepségét?

Augusztus 23-án tartjuk a Futurizmus tegnap, postgeometrizmus évadnyitó kiállítás megnyitásával párhuzamosan, amit még összekapcsolunk egy symposionnal.
XX. századi modern képtárat szeretett volna létrehozni városunkban. Miért nem valósulhat meg a terve?
Adminisztratív és technikai okok miatt.

A római kiállítás és konferencia miről szólt? Kik vettek rajta részt?

Az 1920 utáni kelet- és közép-európai avantgárdban az orosz avantgárd és a magyarok szerepe jelentős.
Kiállításunk próbált – ha nem is a teljesség igényével – képet adni a futurista szellemi örökség továbbéléséről egyes kortárs művészeti irányzatokban.
Hetven alkotó mutatta be munkáit. A névsorból nem hiányoztak a dunaújvárosiak sem: Friedrich Ferenc és Móder Rezső.
Ézsiás István legutóbb a római konferencián és nemzetközi kiállításon hozott helyzetbe kortárs magyar művészeket.
Az 1943-as születésű alkotó műveinek címében gyakran szerepelnek a modernizmus úttörői, és folyamatosan  kollektív tárlatokat, szoborparkokat szervez.
Borsos Miklós, majd Amerigo Tot tihanyi tárlatait ő rendezte. 1976-tól vett részt a tokaji szobrásztáborokban.
1978-ban megszervezte a fűzfői szimpóziumot, 1979-80-ban az ajkai alumínium művésztelepet. A győri Rábánál a nyolcvanas és a kilencvenes években nemzetközi művésztelepeket vezetett.
1998 óta főként pályázati pénzekből szervezett nemzetközi szimpoziumokat (egyik ilyen volt a Zemplén megyei Kőkapun). Úgy véli, az ország előrelépéséhez a művészet (pontosabban a modern indusztriális kultúra,
az avantgárd képzőművészet) is hozzátehet valamit. – A mai napig is aktuálisnak tartom a progressziónak azokat a sarokpontjait, amelyek élvonalbeli kelet-európai művészek (Moholy-Nagy, Tatlin, Rodcsenko, Kassák, Schöffer stb.) életművéből következnek. Nem posztmodern, hanem posztgeometria, amit jelenleg csinálok. Folytatása a klasszikus geometrikus avantgárdnak, mert mély meggyőződésem, hogy a modernizmus igenis folytatható.
Ma pedig a modern magyar művészet lehet nemzetközi kontextusban konvertibilis valuta – nyilatkozta Hernádi Miklósnak az ArtMagazin 2010. 2. számában.

                                        Szente Tünde

 Tűzvarázsló az Írisz versszínpadon
Csupa kéj az éj – Szent Iván éjjelén

Június 28-án ötórai teára várta az Írisz versszínpad az irodalomkedvelőket. Az MMK színháztermében a „Tűzvarázsló” című előadóesten fellépett Bardocz Éva, Dezső Éva, Barna József és ifj. Pálfalvi János.
Az MMK udvarára tervezett estet a nőstény szúnyogok a ház falai közé űzték, miként a tűzvarázslók elkergetik a bajokat az év legrövidebb napján. A népszokás szerint a hagyomány továbbvivői nyárközépi tűzgyújtással próbálják támogatni a Napot a sötétséggel vívott harcában. Kárpótlásul a szívekben mégis csak lángra kaptak a szenvedélyt rímekbe fogó verssorok. Ezúttal Szent Iván éjjele ihlette irodalmi szemelvényekből válogatott a versszínpad alapító társulata. A Nap évenként ismétlődő útjának egyik fontos állomása a nyári napforduló, amelyet Európa szerte tűzünnepként köszöntenek. Ma is tovább él ez a szokás, amely a megtisztulás, a szerelem, az egészség és a termékenység mágikus praktikáinak gyakorlására alkalmas.

---

Nagy László Tűz című verse és Szabó Lőrinc A nyugodt csoda, a zengő, boldog, nyári éjszaka  keretezte Csáki Anna, Tőzsér Árpád, Kari Sára, Pilizota Szandra, Goethe, Malik Marel, Deanna J. Conway, Vörösmarty Mihály, Dsida Jenő, Lázár Ervin, Áprily Lajos, Varró Dániel, Kondor Ilona, Petőfi, Heltai Jenő gondolatait. A nimfák vigadoztak, a tüzek táncoltak, beköszöntött a szivárványos éjszaka bíborszínű mosolyok közt. Meghallgattuk egy bús férfi panaszait a nőről, és jót derültünk – magunkon - V. Kulcsár Ildikónak hála. Jó társaságba kerültem, tündérek közé, galagonya tündérek, tündérlovagok, tündérkirályok, tündéri hölgyek, csillagos éj tündérek, hétfejű tündérek, a világ legjóságosabb tündére, Weöres Sándor tündére, a Bóbita és Csongor Tündéje társaságába. Engem megérintett. Köszönöm Íriszesek! Ennél szebb névnapi ajándékot nem is remélhettem. Ja, és a címben a csupa kéjes éjt Mészöly Dezső bácsitól kölcsönöztem (Nimfák vigassága).

 

                                                                                                                      Szente Tünde

 

 

 

 

 

A Vasas Táncegyüttes fesztiválgyőzelme.  A következő szereplés július 10-én Baján, a halfőző versenyen

A Nemzetközi Tánc Szövetség, az IDO Németországban rendezte meg első néptánc-fesztiválját. Pontozással választotta ki a zsűri a három legjobban tetszőt, s közülük is a Dunaújvárosi Vasas Táncegyüttes hozta el a fesztiváldíjat. A táncosok művészeti vezetőjét, Balogh Edinát telefonon értük el.

---

Gratulálunk a szerepléshez! Vajon azt lehet tudni, hogy mi keltette életre az IDO-n belül ezt az újfajta kezdeményezést? Ennyire népszerűek még mindig a népek táncai?

Évekkel ezelőtt Szántó Péter ötlete volt, hogy a show táncok mellett jelenjen meg a néptánc is a nemzetközi megmérettetésekben. Érdeklődött tőlünk, hogy zajlik egy ilyen fesztivál. Az ID elnökségének tagjai vevők voltak erre, s megszervezték a Drezdától északkeletre található Riesában. Rajtunk kívül az ukránok, az olaszok és a németek teljesítettek a legjobban. A zsűriben minden ország csoportjának egy képviselője ült, és a saját országának produkcióját nem pontozhatta. A felnőtt csoporttal, kilenc párral, három koreográfiával nyertük el a zsűri tetszését. Ahhoz képest, hogy a legelsőt rendezték, a profizmussal találkoztunk, gördülékeny volt a háromnapos fesztivál. Évente tervezik, s jövőre még többen lépnek fel, ugyanis nem mindenkihez jutott le időben az esemény híre.

Mi a titka a dunaújvárosi vasasok sikerének?

Jóban-rosszban kitartottak a táncosok az együttes mellett. Az akarás, a lelkesedés, a szeretet, az összetartozás érzése a legnagyobb titka az együttesnek. A szakmaiság sem elhanyagolható. Nagyon jót tett az együttesnek a Varga Péter művészeti vezető társam által hozott szemlélet.

Szeptemberben felvételt hirdettek az előkészítő korúak körében. Hogy állnak az utánpótlással?

Akkor is, és azóta is szép számmal jöttek az előkészítő csoportba. Az új évadtól további változásokat tervezünk a csoportok beosztásában. Csoportösszevonásokat és feljebb léptetéseket tervezünk. Az előkészítő (hat-kilenc évesek) mellett igény van óvodáscsoport indítására. Az övék lenne az úgynevezett beszoktató, heti egyszeri foglalkozással. Szeptemberben ismét meghirdetjük a felvételit, de ezúttal szeretnénk, ha minden korosztályból érkeznének, és nem csak Dunaújvárosból, hanem a környék településeiről is. Persze az lenne a szerencsésebb, ha a nagyobbak előképzettséggel rendelkeznének.

 Milyen veszélyeket lát a további működés terén?

Amitől tartanunk kell, a pénzügyi nehézségek. A megvonások nagymértékben érintenek bennünket is. A szülőknek is kevesebb a pénze. Szerencsére az ötleteink kifogyhatatlanok.

 Mire készülnek, mi lesz a következő program?

A Bajai Halfőző Fesztiválon július 10-én este hat órakor egyórás műsorral szerepelünk. Több együttes közül választottak ki egyetlen amatőr fellépőként minket. Olyanok lesznek még a műsorban, mint „A kutyakölykök”, vagy az Experidance. Szeretnénk, ha a közönség soraiban, dunaújvárosi arcokat is látnánk.

 

 

Szente Tünde

 

 

 

 

A Vasas Tácegyüttes: nemzetközi sikre!

 

Dunaújvárosi diadallal ért véget a Nemzetközi Tánc Szövetség Néptánc Fesztiválja a német Riesa városában a hét végén: a Dunaújvárosi Vasas Táncegyüttes a megméretés első díját érdemelte remek összeállításáért! Nemzetközi porondon is bizonyított, rangos megméretésen aratott diadalt a Dunaújvárosi Vasas Táncegyüttes: csapatunk a németországi Riesában rendezett IDO Néptánc Fesztivál győztese lett!

Hat ország, nagy csata

 

---

 

A viadal részleteit Balogh Edina, a vasas egyik művészeti vezetője elevenítette fel a DO érdeklődésére. Mint megtudtuk, a Nemzetközi Tánc Szövetség (IDO) a modern műfajok után idén nyitott a folklór felé is: hagyományteremtő szándékkal rendezte meg első néptánc fesztiválját a Drezda melletti város sportcentrumában (Riesa az IDO németországi fellegvára egyébként is, évente több nemzetközi viadal színhelye). Az első kísérlet jelentős csatát hozott, hiszen hat ország együttesei – összesen több száz táncos – lépett színre a szakmai zsűri előtt: a Vasas kilenc táncos párjának többek között hazai, vagyis német, továbbá olasz és ukrán együttesek ellen kellett bizonyítani.
Három tánc – kirobbanó sikerrel
Végül minden más együttest maga mögé utasított az évtizedek óta a Munkásművelődési Központban dolgozó  dunaújvárosi alakulat; a tizenöt perces táncműsor fergeteges sikert aratott a közönség körében is, ráadásul a zsűri is értékelte táncosaink teljesítményét. Mint Balogh Edina kérdésünkre elmondta, három koreográfia fért bele a tizenöt perces versenyprogramba, a csapat Zsuráfszky Zoltán Györgyfalvi legényes, Balogh Edina és a Vasas másik művészeti vezetője, Varga Péter Bonchidai csárdás, valamint Fitos Dezső "Elküldték Gyurkát" című táncát vitte színre a versenyprogram hatos döntőjében. A siker nem maradt el: a dunaújvárosi csapat a szintén dobogóra került olasz és ukrán táncegyüttest megelőzve a fesztivál első helyét hódította el!

 

 

Foltvarrók napja az MMK-ban

Varrjunk a szabadban címmel hirdet nyílt napot az érdeklődők számára az MMK-ban hosszú évek óta működő Duna-Folt Műhely vezetője Lehoczkyné Tesinkszki Rita és csapata. A foltvarró piknik az intézmény kellemes árnyékot adó fái alatt 2010. június 19-én szombaton  délelőtt 10 órától kerül megrendezésre.A Duna-Folt műhely ezzel a rendezvényével csatlakozni kíván  ahhoz a nemzetkőzi kezdeményezéshez, aminek célja, hogy népszerűsítse a foltvarrást, az együttlét  és a közös munka örömét. Minden érdeklődő elhozhatja félkész varrnivalóját, de a műhely tagjai is biztosítanak a varráshoz szükséges eszközöket, anyagot.Mindenkit szeretettel várnak, akinek van kedve megismerkedni a foltvarrás műhelytitkaival, vagy csak nézelődni szeretne a nyílt napon.

 helyszín: MMK udvar (rossz idő esetén az aula)

időpont: 2010. 06. 19. 10 óra

 

 

Egyhetes tréningek a kiegyensúlyozottságért

Június 28-án indítja első csoportját Markóthné Teket Éva a Hajnal utca 12. szám alatt. Nyolctól tizenkét éves korosztály számára kínálja játékos, kreatív, közösségépítő foglalkozásait. A gyerekek mellett foglalkozik még leendő és gyakorló szülőkkel. Szülők figyelmébe ajánlja a gyermekeiknek szánt tartalmas, játékos időtöltést. Honnan jött az ötlet?

Freinet-pedagógiai múltamból és mentálhigiénés végzettségemből adódott az elképzelés. Huszonöt évig tanítottam, ebből több mint felét alternatív szellemben. Szerettem tanítani, de talán a nevelést még fontosabbnak tartottam. Ezért úgy döntöttem, hogy a továbbiakban egészséges, ám lelki problémákkal küzdő gyerekeknek és felnőtteknek szeretnék segíteni. A nyár lehetőséget ad arra, hogy hasznos időtöltést kínáljak gyerekeknek.

---

Milyen módszerrel dolgozik?

Fő módszerem a beszélgetés, erre alakítottam ki az úgynevezett segítő- és a csoportos beszélgetéseket. Az önsegítő csoport lényege, hogy erősödjön az emberek pozitív énképe, alkalmazkodó készsége, problémamegoldó, konfliktuskezelő képessége. A segítő beszélgetésben négyszemközt dolgozunk a klienssel, segítem, hogy a kimondott szó erejével ismerje fel a megoldást. A csoportos foglalkozáson hasonló élethelyzetben lévők kölcsönös segítségnyújtó képességére alapozok. Az én feladatom a bizalmas légkör megteremtése, a csoportszabályok megfogalmazása, betartatása.

A felnőttek milyen jellegű problémákkal kereshetik meg?

Főként a szülőket várom nevelési nehézségeikkel, azon kívül a családban, munkahelyen adódó személyes gondokkal, nehéz élethelyzetekkel, életkorukból adódó konfliktusaikkal, beilleszkedési nehézségekkel. Tartottam már várandós kismamák részére is beszélgető-kört, énekeltünk a babának, és főként sokat beszélgettünk a várandósság örömeiről, gondjairól. Végső soron már ekkor elkezdődik a legnemesebb foglalkozásuk, a szülővé válás. A mentálhigiénés szakember tapasztalatai szerint a gyerekek, fiatalok miben szorulnak segítségre? Önismeretük, kommunikációs készségük, toleranciájuk fejlesztésében, konfliktuskezelésükben.

A Freinet-pedagógiáról mit érdemes tudni?

A gyerekekkel közösen családias, demokratikus légkört alakítunk ki, a közösen megalkotott szabályokhoz igazodunk. A tanulásban igyekszünk a saját tapasztalataikhoz, közös élményekhez kötődni.  Ezen kívül bátorítjuk őket, hogy nyilvánuljanak meg szabadon, mutassák meg, miben tehetségesek. Nagyon fontos eleme az együttműködés tanulása is, valamint a szülőkkel való partneri kapcsolat kialakítása.

A Fekete Fényes Színház első előadásai újszerűek. Az MMK ad helyet e különleges produkcióknak. Ez játék, vagy szórakoztató műsor?

Teljes sötétségben játszunk, és egy speciális fényben csak az látszik, amit láttatni akarunk. Egyrészt a színpadi bemutató a cél, ám legalább olyan fontos az odáig vezető alkotó út. Éppen ezért, ez is egy személyiségfejlesztő módszer. A művelődési háznak mi vagyunk a legújabb kisközössége. A nyári bejárós kézműves táborozók is megismerkedhetnek majd vele.

A nyári foglalkozásokat, mondhatjuk tréningeket, gyerekeknek tartja. Mit kínál számukra?

Elsősorban a két végletet képviselő magatartású gyerekeknek, vagyis az önbizalom-hiányos, félénk, illetve túlzottan magabiztos gyerekeknek ajánlom az önismereti tréninget, de bárkit szívesen látok a nyolc és tizenkét évesek között. Barátokat szerezhetnek, és a játék sem fog hiányozni a közösen töltött órákból.  Az egyhetes turnusok dátumai: június 28. – július 2., július 26-30. és augusztus 9-13. Reggel nyolctól délután háromig töltjük együtt a napot játékkal, festéssel, mozgással, zenével és sok beszélgetéssel a Hajnal utca 12. szám földszint 1-ben a „Teketóriában”. Ebédre háromféle menüből választhatnak majd a gyerekek. Várom azok jelentkezését a 30/376-6859-es mobiltelefonszámon, akiket érdekel a módszer. A vasműs szülőknek tíz százalék kedvezményt adok a tizennégyezer forintos befizetésből.

A módszerekről és eddigi eredményekről a www.teketoria.com weblapon tájékozódhatnak. Markóthné Teket Éva internetes elérhetősége: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

 

 

                                                                                                                      Szente Tünde

 

 

 

Dunaújváros, 2010. február 17.

 

 

Dunaújvárosi Kulturális Egyesület 2010. évi munkaterve

 

 

Kulturális Egyesületünk 2006-ban, alapításakor alapszabályában fogalmazta meg Dunaújváros kulturális értékeinek védelmét, ezen belül az építészeti, képzőművészeti, mozgásművészeti, zenei, irodalmi, színházi, helytörténeti alkotásainak védelmét.

 

Ebben az évben is fontosnak tartjuk az ország és a város jelentős történeti (2010/2011-ben 60 éves a város és a vasmű alapítása), kulturális évfordulóinak felelevenítését.

Erkel Ferenc (1810. november 7.) a Magyar Operaház első zeneigazgatója, a Himnusz megzenésítője születésének 200. évfordulóját méltóképpen ünnepeljük. (Erkel Ferenc nevéhez fűződik a magyar nemzeti opera megteremtése, operáit: - a Hunyadit 1844 óta, - a Bánkot 1861 óta játsszák állandóan.)

Liszt Ferenc (1811. október 22.) zeneszerző, zongorista, karmester születésének 200. évfordulója ünneplésének (2011. Liszt év) megszervezését már ez év második felében megkezdjük.       

A város művelődés szervezését közel hatvan éven keresztül folytató, több évtizeden keresztül meghatározó - Dunai Vasmű Vasas Szakszervezet Közművelődési intézményeinek (Vasmű Klub – Sztálin út 15. - Barátság út 2. - Vörösmarty Könyvtár - Munkásművelődési Központ és Könyvtár, - Apáczai Cs. J. u. 11-13.) 55 – 45 – 35 évfordulóit ünnepeljük a 2009/2010-es közművelődési évad során.

Épített környezet védelme

 Dunaújváros belvárosi utcáinak rendbetétele, az eredeti állapot helyreállítása a Babits Mihály, József Attila, Ady Endre utcákban. A (nagy) Vasmű út rekonstrukciójának  napirenden tartása. Ezen városi feladatok hangsúlyozása az egyesület következő kétévi kommunikációjában kiemelten kell, hogy szerepeljen.   Külön ki kell emelni a Kortárs Művészeti Intézet előtti pengefal tarthatatlan, arculatromboló állapotát. Szólni kell az ISD Dunaferr Zrt. kerítésen kívüli - két évtizede elhanyagolt – állapotáról, valamint a   vasmű főbejárata melletti kis-erdőben az 1980-as években telepített Ipari Skanzen gépeinek, gépalkatrészeinek szétlopott, lepusztított állagáról is.

 Képzőművészet

 A helyi képzőművészeti értékvédelemről általában:

 A Kortárs Művészeti Intézet képzőművészeti gyűjteményvagyona a közelmúlt érték megállapítás szerint 150 millió Ft. Dunaújváros Duna-parton és a város közterületein elhelyezett acélszobrainak - a 2000. évi lektorátusi értékbecslés szerinti - eszmei értéke 700 millió Ft.

Amennyiben mindezekhez hozzávesszük, csak a 2008-ban új értékbecslés alá vont - nem túl jó fizikai állapotban lévő - vasmű főkapu feletti Domanovszky freskó 300
millióban megállapított értékét (bár nem a város tulajdona) jelentős vagyonról beszélhetünk, de ekkor még nem szóltunk arról a további több milliós nagyságrendű műalkotásról, amely viszont most is városunk tulajdonában van, iskolái, intézményei irodáiban található a köz számára rejtve, - pedig legalább időnként bemutatható lenne.

 A Dunaferr - Art Dunaújváros Alapítványt 1990-ben alapító városi és Dunai Vasmű akkori vezetőinek jó szándéka, előrelátása hozta létre, a művésztelep további működtetése okán, és az addigra 16 év alatt összegyűlt közterületeken felállított   szobrok fenntartása érdekében. (Sajnos, akkor még nem lehetett előre látni a Dunai Vasművel szerződéses viszonyban álló képzőművészek pénzbeli támogatása fejében nem piaci értéken - beadott műalkotásainak a további sorsát, és ezek kezelésének kérdését sem. Így az nem került az alapítvány alapító okiratába.)   

Az alapítvány nagy anyagi szegénységben, de ma is működik - úgy gondolom, ehhez nincs mit hozzátenni. Ahhoz viszont igen, hogy milyen szinten és színvonalon kezeli a város az épített környezet megóvását, a képzőművészeti értékek, közgyűjtemények fenntartását, karbantartását és bemutathatóságának megőrzését.

 Milliárdos eszmei értékű képzőművészeti közvagyon védelméről, nyilvánossá tételéről kell beszélnünk!

 A képzőművészeti értékek birtoklásában igen gazdag város vagyunk, de igen szegények ezek megőrzésére, karbantartására, bemutathatóságának, fenntartására fordított eszközökben.  A város idegenforgalmának egyik, ha nem a legjelentősebb - húzóágazata lehetne ez a nem mindennapi gyűjtemény, amely hatvan év alatt felhalmozódott és bemutatásra vár.Persze ehhez a meglévő valamennyi városi kulturális értéket helyén kezelő önkormányzati koncepció kell, és amelyhez évente tisztességes pénzügyi keret biztosítása is szükségeltetik. Többször és több helyen elmondtuk már azon véleményünket (legutóbb a város stratégiai koncepció vitája során), hogy a város gazdaságának egyik jelentős húzó ágazata lehetne a kultúra, ezen belül kiemelten a képzőművészet területe, sajnos az elmondottakból nagyon kevés fogant meg, és került az önkormányzat által elfogadott tervbe.

Felvetettük - többekkel együtt - a múzeumi (közérdekű kiállító hely – 2010-től jogszabályváltozáshoz igazított-) rangra emelését (KMI) a különféle gyűjteményeknek, és ezek egy kezelői helyre történő delegálását.

Kulturális Egyesületünk ma is ezt a megoldást tartaná - különösen a művészettörténeti korszakokat jól reprezentáló, és városi köztulajdont képező műalkotások változatos bemutatásával - megvalósíthatónak.Rendezetlen több, a műalkotások kezelésével kapcsolatos további városi teendő is, csak néhány ezek közül:

 Azokat a vállalatokat, intézményeket, amelyek a meglévő városképet is jelentősen befolyásoló képzőművészeti alkotások birtokosai, - jogszabályban egyébként előírt – kötelességük betartására fel kell szólítani.  A városnak rendeznie kell a zömmel a Szoborparkban és köztéren elhelyezett acélszobrok tulajdonjogát, mert jelenleg nem a város tulajdonában vannak, de pusztán jogi útra terelve a város tulajdonába kerülhetnének.

(A kezelői jogot gyakorló alapítvány nem rendelkezik sem pénzügyi, sem megfelelő fizikai háttérrel.  A vasmű még 2003-ban szinte végérvényesen kivonta magát – furcsamód, mint az alapítvány egyik alapító és meghatározó szereplője, a rendszerből. A későbbi új cég tulajdonos pedig tárgyalni sem volt hajlandó a továbbiakról.)

A szobrok állaga a természeti folyamatok és a rendszeres rongálások, fémrészek lopásai következtében fokozatosan romlik. A helyi és kistérségben élő képzőművészek számára állandó galéria létesítését is napirendre kellene végre tűzni.

 Ézsiás István szobrászművésznek, - a Munkásművelődési Központ Nonprofit Kft-nél reményeink szerint létrehozandó – Dunaújvárosi Képtár kialakításának elősegítése, az állandó kiállítás egyesületünk részéről történő erkölcsi, és pályázat útján történő anyagi támogatása. A történések figyelemmel kísérése, kommunikációjának jelentőség szintjén kezelése. A szobrászművész Dunaújvárosi Képtár alapítási szándékával kereste meg DMJV polgármesterét, dr. Kálmán Andrást még 2009 őszén, aki szóban elsősorban erkölcsi, és minimális agyagi (bérleti díj megfizetésének elengedése) támogatásáról biztosította a jelentős felajánlást tevő művészt.

 Szoborpark

 A Dunaferr – Art Dunaújváros Alapítvány 2000-ben DMJV Önkormányzatával Közművelődési megállapodást kötött. 2005-ben és 2006-ban e szerződés alapján kaphatott önkormányzati támogatást, és további jelentős pályázati pénzek elnyerésének köszönhetően – a műalkotások, mint egy felét elsősorban a festett acél plasztikákat – tudta felújítatni, és esztétikai bemutathatóságukat megőrizni.  (Az alapítványnak az idei évben baleset-megelőzésre van anyagi lehetősége.) A Dunaferr - Art Dunaújváros Alapítvány további működtetéséről egyik alapító fél sem nyilatkozott. Az ISD Dunaferr Zrt. és Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata illetékes vezetőinek állásfoglalása „A hogyan tovább?” kérdéseiről a mai napig nem született döntés. Az elnök 2008. március végén az alapítvány elnöki teendőinek ellátásáról lemondott, azt követően kuratóriumi ügyvivőként látja el az alapítványi legszükségesebb feladatokat. (Az utódlás kérdésében a város és vasmű vezetése részéről nem döntöttek, mulasztásos jogsértés állapota áll fenn.)

A 2010 tavaszán baleset-megelőző és értékmentő alapítványi feladatok megvalósítását egyesületünk a médiákon keresztül is támogatja.

 Így:

 

Szanyi Péter szobrászművész, Mementó című Duna-parti szobra életveszélyessé vált. A 16 tartó elem (lábazat) megerősítését és felületvédelemét a Dunaferr – Art Dunaújváros Alapítványnak, mint a Szoborpark jelenlegi kezelőjének kell megoldania.   

(A 11 öntöttvas harangot tartó három emelet magas csőszerkezetű műalkotás, mielőtt megroggyan, és tartószerkezete összeroppan - súlya megközelíti a 12 tonnát - halaszthatatlan felújítást igényel.) A DKE a kommunikáció felvállalásával, sajtókapcsolatainak mozgósításával segítheti a nem mindennapi munka megvalósítását. Több Duna-parti acélszobor védett városi környezetbe (BKMH Táncszínház próbaterem park) telepítését is elő kell segíteni: Klikov, Vladiszlav szobrászművész, - Duna-parton megrongált, „Köszönet Magyarországnak” című figuratív acélszobra. (2008) Budahelyi Tibor Munkácsy-díjas szobrászművész, - 2009-ben Duna-parton megrongált és megbontott - krómacél plasztikájának (gerincforma) végleges helyre történő felállítására kerülhet sor a Képző-és Iparművészeti Lektorátus szakvéleménye alapján - a Dunaferr – Art Dunaújváros Alapítvány és a BKMH vezetése közös szervezésben, egyesületi támogatással. Somogyi József: Martinász c. szobrának méltó köztéri elhelyezéséért is tovább kell lobbizni, a Városháza téri rekonstrukciós munkák megkezdése indokolttá teszi Szabó Imre városi főépítésszel az egyesületi találkozót. A Munkásművelődési Központ udvarában, 2008-ban létesített Európa Közművelődési Szoborkertben újabb műalkotások elhelyezését elősegítjük, többek között Palotás József, Munkácsy-díjas szobrászművész: Vasárnyék című  plasztikájának felállítását támogatjuk, amelyet a művész 2009-ben elhelyezésre az MMK-nak felajánlott.

 Mozgásművészet

 A művészeti nevelés hagyományai megtartásának elősegítése: Dunaújváros művészeti csoportjainak további színvonalas működtetéséhez, bemutatóik megszervezéséhez, az évfordulókon és különböző városi, regionális és országos rendezvényeken való szerepléshez (elsősorban média) támogatást nyújtunk.

 

Dunaújvárosi Vasas Táncegyüttes:

A mozgásművészetek területén egyik meghatározó feladatát jelenti egyesületünknek az 58 éves Vasas Táncegyüttes műsorainak, bemutatóinak PR támogatása, úgy a felnőtt, mint az utánpótlás, illetve gyermekcsoportok körében.  Tovább javítjuk az együttműködést többek között az Állami Népi Együttessel, Bihari János Táncegyüttessel és Dunaújváros Táncszínháza művészeivel, művészeti vezetésével. A Vasas új bemutatójának szervezését segítjük a valamikori együttes tagjainak bevonásával, és országosan propagáljuk a Vasas Táncegyüttes promóciós anyagait is.

Magyar Divat- és Sporttánc Szövetség munkája több mint húsz éve városunkhoz, ezen belül a Munkásművelődési Központ munkájához kötődik. Az MMK Kft. Magyar Divat- és Sporttánc Szövetség városi intézményi alapítójának jogutódjaként - méltóképpen  kíván részt venni, szervezőként, és csoportjaival az „Európai Unió Kulturális Fővárosa, Pécs 2010” hivatalos programjában Pécsett  a  Divattáncok Európa Bajnokságán, melynek létrejöttét egyesületünk is segíteni kívánja.

(Az első alkalom, hogy szervezőink Dunaújvároson kívül rendeznek nemzetközi versenyt, ami nagy szakértelmet, odafigyelést igényel.)

Zene – zenei élet, zenei ismeretterjesztés: Az ének- és zeneoktatás, a zenei felkészítés, zeneirodalmi ismeretterjesztés városunkban magas szakmai igénnyel törté. A zeneirodalom remekeinek bemutatása, népszerűsítése, új művek létrehozása évek óta folyamatosan valósult/valósul meg.

A Dunaújvárosi Kulturális Egyesület kiemelten támogatja a város zenei életének céltudatos fejlesztését, és szerény eszközeivel segíti a helyi együttesek célkitűzéseinek megvalósítását. A Dunaújvárosi Monarchia Szimfonikus Zenekar – a Dunaújvárosi Zenei Egyesület Kamarazenekarának jogutódaként – 2009-ben alakult. Háromoldalú közművelődési szerződés – DMJV Önkormányzata, Dunaújvárosi Zenei Egyesület, Monarchia Szimfonikus Zenekar Egyesület között – szabályozza a működést. A kamarazenekar a Monarchia Egyesület zenekari zenészei közreműködésével bővül szimfonikus zenekarrá. A fúzió több előnye mellett hátránya, hogy a Dunaújvárosban élő zenészek, akik eddig a kamarazenekar gerincét alkották, de főállásban tanítással, más tevékenységgel foglalkoztak, esetleg nem tudják vállalni a többletmunkát, és kiszorulnak a zenekarból. A szerződés biztosítja a helyieknek az elsőbbséget, ugyanakkor figyelemmel kell kísérni, hogy a dunaújvárosi érdekek ne sérüljenek, és a dunaújvárosi zenekar „dunaújvárosi” maradjon. A Dunaferr Fúvószenekar (az ISD Dunaferr Zrt. anyagi támogatásának megszűntével) 2009. február1-től felszámolásra került. Az együttes tovább él a Sándor Frigyes Zeneiskola fúvószenekarába beolvadva, illetve alkalmi jelleggel Collegium Musicum Fúvószenekar néven. Egyelőre nincs más alternatíva, keressük a lehetőségeket támogatók, pályázatok tekintetében.A koncertélet szervezéséhez elengedhetetlenül szükséges a megfelelő minőségű eszközök megléte. Dunaújvárosban rendelkezésre áll több terem, amely kiválóan alkalmas koncertezésre, de egy koncertzongora évek óta esedékes beszerzése érdekében DMJV Önkormányzatával közösen pályázni kell ennek megvalósulása érdekében. Karai József Kórusfesztivált rendez a Móricz Zsigmond Általános Iskola a Bartók Kamaraszínház és Művészetek Házában (2010. május 7-8-án), öt hazai és egy külföldi kórus részvételével. Egyesületünk az eseményt figyelemmel kíséri és     támogatást gyújt. Az év második felében a dunaújvárosi Sándor Frigyes Zeneiskolával közösen az MMK-ban kiállítást és zenei bemutatót szervezünk Erkel Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából. A kiállítás megnyitására Balogh Zoltán Andrást, a Sándor Frigyes Zeneiskola igazgatóját, elnökségi tagunkat kérjük fel. 

Irodalom, könyvkiadás, könyvterjesztés, könyvtári ellátás:

 

Elősegítjük FEJEZETEK DUNAÚJVÁROS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL 1950 – 2009 című MMK Nonprofit Kft.  Történeti Évkönyve megjelentetését.

 

 A Dunaújvárosról (Dunapenteléről, Sztálinvárosról) megjelent mindennemű (helytörténeti, irodalmi, képző- és iparművészeti, üzemtörténeti stb.) kiadvány jegyzékét bővítettük, aktualizálása és kiegészítése folyamatosan történik. Az MMK ez évi évkönyvének mellékletébe a bővített anyag bekerült. (A könyv várhatóan jövő év első felében jelenik meg.) A kölcsönös segítségnyújtás érdekében szoros kapcsolatot építettünk ki elsősorban a József Attila Könyvtárral. Szente Tünde az MMK honlapján elérhető Dunaújvárosi Kulturális Egyesület rovat hírekben  a kultúra eseményeinek leírását, elemzését folyamatosan végzi.

Rendszeres tudósítás történik az új kiadványok, könyvek megjelenéséről, az MMK életéről, a Bartók Kamarszínház és Művészetek Háza kiemelkedő programjairól, az Intercisa Múzeum közművelődési és egyéb helytörténeti és régészeti rendezvényeiről. 

Színház, színházi élet, táncszínház:

 

A dunaújvárosi színházi élet szervezője, gazdája a Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza. Két tagozata – a prózai: Bartók Kamaraszínház, - a táncművészeti: Dunaújvárosi Bartók Táncszínház   idei műsortervében hat bemutató előadás  szerepel, amelyet a Színházért Alapítvány nagy hozzáértéssel segít, maga mellé állítva a vájt fülű közönséget és az anyagi támogatókat is. Szerepet vállalunk a megszületendő új produkciók népszerűsítésében, és a közönségbázis növelése érdekében is. A közönségszervezői hálózat kiszélesítését segítjük, a városkörnyéki települések vezetőit, és polgárait intenzívebben vonjuk be a helyi kamaraszínházi - táncszínházi produkciók megismertetésébe, a színházi kultúra terjesztésébe.

 

Helytörténet, ismeretterjesztés. Az Intercisa Múzeum ismeretterjesztő tevékenységét saját kiadványainkban is közzé tesszük, népszerűsítjük programjaikat.

A Rendhagyó múzeumi órák, História sorozat, Múzeumegyesületi előadások, ismeretbővítő kiállítások stb. programjait, valamint a Múzeumi kiadványokat is.

Támogatjuk a múzeumi kiemelt érdeklődésre számot tartó programok, kulturális nagyrendezvények létrejöttét. Így többek között: a május közepére tervezett, Múzeumi Világnaphoz időzített, majd a júniusi Múzeumok Éjszakája, vagy a szeptemberi Kulturális Örökség Napja, az októberi Múzeumok Őszi Fesztiválja és a Múzeumok Őszi Éjszakája eseményeket.Kiemelt figyelmet fordítunk az Intercisa Múzeum munkatársainak az ez évben elvállalt Fejér megyei múzeumpedagógiai tanévnyitó megrendezésére, és a MÚZEUMPEDAGÓGIAI FOGLALKOZÁSOK oktatási intézményeknek ajánlott foglalkozásaira. Az Intercisa Múzeum 2010-re tervezett kiállításai közül kiemelt figyelemmel kísérjük kistérségünk településeinek néprajzi gyűjtéseit bemutató tárlatokat.   A Gyöngyök, Csipkék a 19. és 20. századból, a Győry család Perkátán kiállításokat. Részt veszünk a tavaszi, nyári és őszi városi fesztiváli programok szellemi előkészítésében és PR lebonyolításában is

A Dunaújvárosi Kulturális Egyesület a műhelymunkát tovább kívánja erősíteni.

Az évenkénti munkaterveink már felvázoltak néhány, elsősorban kulturális érdekképviseleti feladatot, de konkrét szakterületi feladatot is, amelyeket csak részben tudtunk megvalósítani A kultúra valamennyi területén - fokozott rátekintéssel – városi és térségi érdekkoncentrációt megvalósítva kell dolgoznunk. Kulcs közeli térségi település kimaradt az előző évek kutatott kistérségi területei közül, ezt pótolni szeretnénk, de nyitni kell a Pentele - híd túl oldalán lévő települések felé is (Dunavecse, Szalkszentmárton). Ennek érdekében felvettük a kapcsolatot Farkas Lajossal, a szalkszentmártoni Petőfi Sándor Emlékmúzeum igazgatójával, aki a túlparti kulturális élet egyik meghatározó személyisége,  illetve az érintett települések polgármestereivel is.

 Ismeretterjesztés, szakkörök, klubélet:

 

Városunkban már az 1950-es évek elejétől kezdve jelentős ismeretterjesztő tevékenység, szakköri és klubélet jött létre. Az 1956-ot követő években a Sztálin úti Vasas Klub, majd 1964-től a Barátság városrészi szakszervezet által működtetett Vasmű klub, ill. 1974-től a Munkásművelődési Központ biztosít ehhez hátteret. A Munkásművelődési Központ tevékenységi körében jelenleg elsősorban a különféle egyesületi, alapítványi működéshez, hobbykhoz, a gyermek és ifjúsági, illetve szakköri programokhoz kötött minőségében és változatosságában gazdag ismeretterjesztő munka folyik. A környező települések kulturális értékeinek megmentése, művészeti életének fejlesztése stb. egyesületünk alapszabályában részletesen megfogalmazásra került. Az ismeretek átadásának különféle területein, - a város és környéki települések térségi lehetőségeit felmérve - széleskörű feladatai lettek a Dunaújvárosi Kulturális Egyesület önkénteseinek. Az új művelődési formák kialakításakor jobban tudtunk igazodni a térség civil szervezeteinek igényeihez. Ösztönzésünkre jelentős ismeretterjesztő tevékenység bontakozott ki a kistérségi települések civil szervezetei körében. Az MMK és egyesületünk együttműködésének keretében az elmúlt években a kistérségi ismeretterjesztő és művészeti programokat kiszélesítettük. Új ismeretterjesztő és a népi kultúra hagyományait ápoló rendezvények bevezetésére került sor. (Komatál, Márton-napi programok, kézműves mesterségek bemutatói stb.)  A kulturális intézmények ismeretterjesztő tevékenységét honlapunkon is rendszeresen közzé tesszük, népszerűsítjük.

„Dunaújváros: mint a térség kulturális központja” szerepkör erősítésére több kezdeményezést tettünk:

 A „Kistérségi közművelődés, civilek és a kultúra” kutatásunk 2008 szeptemberi záró konferenciáján, és 2009 év nyarán Rácalmáson, a Város- és Faluvédők Országos Találkozóján elmondottakból néhány gondolat továbbra is aktuális. A II. Világháború előtt a zirci apátsági birtok a kistérségben élők jelentős részének biztosított munkalehetőséget. Ebben a közegben alakult ki a térség szerkezete, munkakultúrája, a falvak életének köznapi- és ünnepi kultúrája is. A megváltozott körülmények fejlődési lehetőséget biztosítanak a települések kulturális, népművészeti hagyományőrző- és teremtő munkájához, a közösség építése meghatározó és fontos a községek vezetésének és a civileknek. A települési kultúra művelése, a hagyományok ápolása, és fejlesztése elsősorban a civilek aktivitására, az alulról jövő kezdeményezésekre alapozódva vált kistérségünkben meghatározóvá. A környező falvak lakosai elsősorban a helyi közösség erejére támaszkodhattak. Ugyanis egyre nagyobb szerephez jutnak, szerepet kapnak saját kezdeményezéseik alapján a civilek a különféle kulturális infrastruktúrák működtetésében, nagyobb szabású fesztiválok, rendezvények szervezésében. A testvér-települési kapcsolatok egymás kultúrájának megismerésén túl előbb-utóbb gazdasági-üzleti, karitatív kapcsolatokat is indukálnak, a fentieket kell egyesületünknek is erősíteni.

Együttműködés a Dunaújvárosi Főiskolával, hazai felsőoktatási intézményekkel.

 

 

Tagjaink között többen felsőfokú tanulmányaikat folytató hallgatók szakdolgozat készítési munkáját segítik, illetve az elkészült diplomamunkák bírálatát végzik.

 

Együttműködésünk a médiákkal:

 

Az egyesület tevékenységének megismertetését a helyi és regionális információtovábbító rendszerekhez folyamatosan juttatjuk el. Továbbfejlesztjük, és bővítjük az elmúlt években létrehozott és hatékonnyá tett (mmkkht.hu - MMK honlap  Dunaújváros Kulturális Egyesület Rovatát) információs rendszerünket az interneten keresztül.

Továbbfejlesztjük, és bővítjük az elmúlt években létrehozott és hatékonnyá tett (mmkkht.hu - MMK honlap  Dunaújváros Kulturális Egyesület Rovatát) információs rendszerünket az interneten keresztül. A kulturált környezet és viselkedés – fejlődést generáló, polgárosodást segítő fontosságára és tudatosítására hívjuk fel rendszeresen a figyelmet. Dunaújváros kulturális kisugárzását erősítjük, és a helyi kultúra gazdaságélénkítő hatását mindenkor hangsúlyozzuk, a civil közösségi és gazdasági fórumokon elmondjuk.  A társadalmi folyamatok kulturális meghatározottságát minden lehetséges alkalommal megerősítjük. Fontosnak tartjuk a kultúra eseményeinek bemutatását, elemzését, de jelenről az utókor számára a pontos írások, beszámolók készítését is. A dunaújvárosi és kistérségi média sokszínű, évről évre gyarapszik az egyes médiumok száma. A kulturális élet eseményeinek közvetítéséből kiveszik a részüket, eltérő intenzitással. Élenjáró ebben a vonatkozásban a Mezőföldi Élet, a Dunaujvaros. com, a Dunaújvárosi Maraton, a Dunaferr hetilap, és a legújabb, a Lazulj. Com, tagtársunk, Kiss Krisztina főszerkesztésével. A helyi rádiók és televíziók is rendszeresen segítenek az események propagálásában.

 

Gazdálkodás:

Bankszámlánkon jelenleg éves lekötésben: 160 000,-Ft van elhelyezve. Az egyesület közgyűléseinek évenkénti döntései értelmében az egyéni tagdíjait 1200,- Ft/év fizetjük meg, illetve az intézményi, gazdasági társaságot működtető tagjaink 12 000,- Ft/év mértékben támogatják működésünket. Taglétszámunkat 2010-ben kismértékben növeljük. A hatályos pénzügyi, számviteli, ügyviteli szabályok szerint az egyesület 2010. márciusban készíti el közhasznúsági beszámolóját, amelyet a hónap végén terjeszt a közgyűlés elé megvitatásra, elfogadásra.

 

 

 

kmf.

 

                                                                                                                           Klein András Miklós                                                                  Szente Tünde

                                                                                                                               egyesületi elnök                                                                    egyesületi titkár