Az ipari hátterű művészet
Futurizmus tegnap, konstruktivizmus ma
A Római Magyar Akadémián februárban megnyílt „Futurizmus tegnap, konstruktivizmus és iparhoz kötődő modern művészet ma” című nemzetközi konferencia és kiállítás magyar kurátora Ézsiás István szobrászművész.
Az elmúlt évek alatt többször megfordult Dunaújvárosban, s „nyomokat” hagyott maga mögött. Legutóbb a Magyar Szobrásztársaság kiállítását és tanácskozását szervezte az MMK-ba.
A művelődési ház szoborparkja az utóbbi időkben neki is köszönheti gyarapodását. Részben a saját, másrészt kapcsolatai révén hazai és külföldi kortárs alkotók művei kerültek az Európa-udvar szoborgyűjteménybe. Kurátorságának hála hamarosan újabb képzőművészeti projekt egyik megállója Dunaújváros.
„Minden út Rómából Pécsre vezet” című kortárs képzőművészeti projekt állomásai:
Róma, Budapest, Dunaújváros, Baja, Kalocsa és végül Pécs, Európa Kulturális Fővárosa.
Dunaújvárosban integráljuk a felső- és alsó Duna-parti szoborparkot a belvárosi, vagyis az MMK-béli szoborparkkal és Kassák Galériával.
Több olyan kortárs alkotót meghívtunk, aki kapcsolódik az ipari hátterű és avantgárd művészeti mozgalomhoz, amely a futurizmus kezdete óta folyamatosan jelen van Európában.
Az interdiszciplinaritás mára vált aktuálissá a képzőművészetekben is. Feloldódtak a műfaji határok, a tudomány, a művészet, a mediális műfajok, az art-design az ipari kultúra kiteljesedését hozta.
Éppen ezért felmerült a kérdés, miért ne lehetne egy ilyen komplex szemléletű acélszobor múzeuma Dunaújvárosnak.
A művelődési ház parkja méltó környezetül szolgál a kollekció bemutatására. Kiktől kerülnek ide szobrok?
Több mint egy tucat jeles kortárs képzőművész felajánlásával bővül a szabadtéri gyűjtemény. Többek között Gaál Tamás, Zalavári József, Móder Rezső alkotásaival, de érkeznek olasz, francia és német kortársak művei is.
Az így kiegészült szoborparkkal Nicolas Schöffer munkássága előtt tisztelgünk.
Mikorra tűzték ki a szoborpark névadó ünnepségét?
Augusztus 23-án tartjuk a Futurizmus tegnap, postgeometrizmus évadnyitó kiállítás megnyitásával párhuzamosan, amit még összekapcsolunk egy symposionnal.
XX. századi modern képtárat szeretett volna létrehozni városunkban. Miért nem valósulhat meg a terve?
Adminisztratív és technikai okok miatt.
A római kiállítás és konferencia miről szólt? Kik vettek rajta részt?
Az 1920 utáni kelet- és közép-európai avantgárdban az orosz avantgárd és a magyarok szerepe jelentős.
Kiállításunk próbált – ha nem is a teljesség igényével – képet adni a futurista szellemi örökség továbbéléséről egyes kortárs művészeti irányzatokban.
Hetven alkotó mutatta be munkáit. A névsorból nem hiányoztak a dunaújvárosiak sem: Friedrich Ferenc és Móder Rezső.
Ézsiás István legutóbb a római konferencián és nemzetközi kiállításon hozott helyzetbe kortárs magyar művészeket.
Az 1943-as születésű alkotó műveinek címében gyakran szerepelnek a modernizmus úttörői, és folyamatosan kollektív tárlatokat, szoborparkokat szervez.
Borsos Miklós, majd Amerigo Tot tihanyi tárlatait ő rendezte. 1976-tól vett részt a tokaji szobrásztáborokban.
1978-ban megszervezte a fűzfői szimpóziumot, 1979-80-ban az ajkai alumínium művésztelepet. A győri Rábánál a nyolcvanas és a kilencvenes években nemzetközi művésztelepeket vezetett.
1998 óta főként pályázati pénzekből szervezett nemzetközi szimpoziumokat (egyik ilyen volt a Zemplén megyei Kőkapun). Úgy véli, az ország előrelépéséhez a művészet (pontosabban a modern indusztriális kultúra,
az avantgárd képzőművészet) is hozzátehet valamit. – A mai napig is aktuálisnak tartom a progressziónak azokat a sarokpontjait, amelyek élvonalbeli kelet-európai művészek (Moholy-Nagy, Tatlin, Rodcsenko, Kassák, Schöffer stb.) életművéből következnek. Nem posztmodern, hanem posztgeometria, amit jelenleg csinálok. Folytatása a klasszikus geometrikus avantgárdnak, mert mély meggyőződésem, hogy a modernizmus igenis folytatható.
Ma pedig a modern magyar művészet lehet nemzetközi kontextusban konvertibilis valuta – nyilatkozta Hernádi Miklósnak az ArtMagazin 2010. 2. számában.
Szente Tünde






